Már több mint 10 éve van szelektív hulladékgyűjtés Magyarországon, mégis sok a megalapozatlan hiedelem, sztereotípia azzal kapcsolatosan, hogy akkor most tulajdonképpen van-e értelme ennek az egésznek, vagy sem. Tegyük tisztába a dolgot.

A körforrás alapvetően azzal a céllal indult, hogy az egyéni hulladéktermelésed csökkentésében nyújtson segítséget, elsősorban olyan praktikákat alkalmazva, amelyekkel eleve nem is keletkezik hulladékod. Ugyanakkor nem lehetséges minden egyes hulladék keletkezését megelőzni, így a szelektív hulladékgyűjtés is a zero waste életmód része, még ha igyekszünk is minimalizálni a mennyiségét.

Kezdjük a hulladékgazdálkodás Ádám és Évájánál, azaz a szemétnél és a hulladéknál!

A hulladék és a szemét egyértelműen emberi találmány, hiszen a természetben nem termelődik felesleges anyag, hanem minden hasznosul.

Mit értünk a szemét fogalma alatt?

Minden olyan haszontalanná vált anyagot, amit a tulajdonosa már nem tud, vagy egyszerűen csak nem akar tovább használni. Ilyenkor ez az anyag kikerül a gazdaság körforgásából, és vegyesen, a többi feleslegessé vált anyaggal együtt kerül hulladéklerakóra, vagy égetőbe.
Egy átlagos magyar állampolgár napi 1 kg szemetet termel hazánkban, aminek a mennyisége nem mellesleg drasztikusan csökkenthető lenne (csupán a szelektív hulladékgyűjtést alkalmazva 30%-kal).

Mit értünk a hulladék fogalma alatt?

Minden olyan haszontalanná vált anyagot, amit anyagfajtánként külön kezelve, szelektíven gyűjtve másodnyersanyagként még tudunk használni.
(Megj.: elsődleges nyersanyag = fa, de másodlagos nyersanyag = papír, ami ugye fából készül, de ha szelektíven gyűjtünk, a papírból újra lehet papírt készíteni).

Értelmezzük egy mezei PET palack példáján keresztül, hogy akkor most tulajdonképpen mi is a különbség a hulladék és a szemét között!

A PET palack ugyanis lehet mind a kettő, csak attól függ, hogy szemétnek avagy hulladéknak nevezem-e, hogy ÉN, mint egyén aki épp kiitta belőle a tartalmát mitévő leszek vele:

1.) Amint kiürült, kidobom egy a közelben lévő sima kukába. Ilyenkor SZEMÉTTÉ válik, hiszen a kommunális kukából már csak két helyre kerülhet: vagy hulladéklerakóra viszik, vagy az égetőbe. Bárhová is kerül, ez nettó pazarlás a köbön.

Ahhoz, hogy én abból a PET palackból ki tudjam inni mondjuk a vizet, egy rohamosan fogyó erőforrást, kőolajat kellett bányászni, majd abból legyártani, megtölteni, és elszállítani egy hozzám közel eső boltba.

Azzal a laza kézmozdulattal, amivel a szemétbe kerül ez a palack, gyakorlatilag mindazt a természeti erőforrást, belefektetett energiát, időt, és minden egyebet pazarlom el, ami szükséges volt ahhoz az egyetlen egy termék legyártásához.

Ahelyett, hogy…

2.) …újrahasználnám (pl. újratöltéssel), vagy szelektíven gyűjteném, ilyenkor ugyanis már HULLADÉKRÓL beszélünk, hiszen a palackot másodnyersanyagként továbbra is használom, vagy hasznosítom, így az a gazdasági körforgás része marad.

A szelektív hulladékgyűjtés az újrahasznosítás előfeltétele!

Hulladékaink szelektív gyűjtésével temérdek mennyiségű elsődleges nyersanyag takarítható meg (pl. fa, kőolaj, ércek), egyúttal a lerakók sem híznak tovább, rengeteg hasznos termék készülhet belőlük költséghatékonyabban, és még munkát is biztosít az embereknek.

Vegyük górcső alá a fő mumust! „A szelektív hulladékgyűjtésnek nincs semmi értelme, úgyis egybeöntik a szelektív kukák tartalmát! Láttam én is és a szomszéd Juli néni is, sőt, a kukás még meg is erősített abban, hogy egy helyre fog menni az egész!”

Valóban így lenne?

Nem, nem így van.

A szelektív hulladékok begyűjtése 4 módon történhet:

1.) Valódi összeöntés (2003-ban volt néhány hónap erejéig divat, azóta nem!)

Több mint 10 éve, amikor a szelektív hulladékgyűjtési rendszer elindult Magyarországon, az első pár hónapban valóban összeöntötték a szelektív kukák tartalmát, mivel még nem érte meg külön-külön gyűjteni. A lakosság nem tudott elég tisztán gyűjteni, hozzá kellett szokni és megtanulni az új rendszert. Ezenfelül a válogatócsarnokok sem voltak olyan hatékonyak, mint manapság, hogy a beérkező hulladékok szétválogatása csak néhány pillanatot vegyen igénybe.
De ez már a múlté!

2.) Osztott terű kukás autók segítségével

Vannak olyan begyűjtést végző járművek, amiken belül rekeszek találhatóak. A begyűjtés ilyenkor a lakosság szemszögéből úgy néz ki, mintha az autó egyenként felemelve a különböző gyűjtőket, annak tartalmát egyetlen helyre összeöntené.

Miközben csupán annyi történik, hogy a különböző edények tartalmát különböző rekeszekbe üríti, majd így szállítja tovább, vagyis nem önti egybe, pont ellenkezőleg, szelektíven gyűjtve szállítja a válogatócsarnokba! A válogatócsarnokban ezután utóválogatással még jobban szelektálják a hulladékokat (gépi-, illetve kézi módon: bizony, van akinek az a munkája, hogy a futószalag mellett állva még alaposabban átválogatja a hulladékainkat!).

3.) Egy-egy azonosan kinéző jármű más-más típusú hulladékot szállít el

Elsősorban Budapesten szokott előfordulni, hogy a lakos a következőt látja. Jön egy kukás autó, kiüríti a papíros gyűjtőedényt, majd tovább halad. 5 perc sem telik bele, egy ugyanolyan kinézetű jármű újra megáll, kiüríti a műanyagos gyűjtőedényt, majd halad tovább.

Az emberek egy része ilyenkor már átverve is érzi magát, gyártja az összeesküvés elméleteket és tévedhetetlenül biztosnak hiszi, hogy a hulladékos közszolgáltató cég szórakozik. Direkt járat a háztömbök körül egyetlen egy járművet, ami pár perc különbséggel ugyan, de összeönti a különböző anyagfajtájú hulladékokat, hogy a lakosoknak ez ne tűnjön fel egyértelműen. Ugye, hogy mennyire hihetetlenül hangzik?

Mi is történik ilyenkor valójában? Az a két jármű még véletlenül sem ugyanaz, csak ugyanúgy néznek ki, ugyanazt a környéket járják be, viszont mindegyik csakis egyféle gyűjtőedény tartalmát szedi össze. Aki nem hiszi, legközelebb írja fel a rendszámokat és az időpontokat, amikor arra jártak üríteni, majd vesse össze az adatokat.

4.) Együtt szállítás üzemanyag spórolás miatt, majd utóválogatás!

Bizonyos esetekben előfordul, hogy a szelektíven gyűjtött hulladékokat együtt szállítják a járműben. Ennek oka, hogy kevesebb járatot kell így üzemeltetni (ami környezetkímélőbb), a válogatócsarnokban pedig ezután így is, úgy is különválogatásra kerülnek a hulladékok!

Összefoglalva nyugodtan gyűjtsön továbbra is mindenki szelektíven, a munka nem vész kárba, hanem hasznosul!Van is min javítanunk, hazánkban a hulladékainknak csak mintegy 17%-át gyűjtjük szelektíven, míg 67%-uk még mindig szemétlerakóra kerül.